Figyelem! Karbantartás miatt a honlap egyes bejegyzései ideiglenesen nem elérhetőek!
ÜDVÖZÖLJÜK HONLAPUNKON!
Az EFOP 5.2.2-17-2017-00012 azonosító számú, „Fonalak és vonalak” című projektünk a az Európai Unió Transznacionális együttműködések című pályázati felhívás keretein belül, ESZA forrásból valósul meg.
Kedvezményezett neve: Besenyszögért Alapítvány
A projekt támogatásának mértéke forintban: 43.081.555.-Ft
A projekt támogatásának mértéke százalékban: 100%
A projekt időtartama: 2018.02.01 – 2020.08.29.
A projekt fő célja a nemzetközi kapcsolatok elmélyítése, német és erdélyi partnerszervezeteink segítségével. Ezek eredményeképp külföldi jó gyakorlatok hazai adaptálásával elősegíthetjük a társadalmi különbségek kiegyenlítését, az ifjúság, valamint a civil szervezetek érdekérvényesítő szerepének növelését, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását, illetve a család társadalmi szerepének erősítését. Kihangsúlyozhatjuk az ősi mesterségek, hagyományok fontosságát.
A projekt keretében olyan elemeket szeretnénk feltárni, amelyek gyökere a helyi sajátosságokban, az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik. Melyek hosszabb távon képesek a kézzelfogható vagy szellemi termékek létrehozásán keresztül munkahelyeket teremteni. Így segítve a hátrányos helyzetű fiatalok elhelyezkedését is.
Fonalak és vonalak
A Fonalak és vonalak projekt célja a nemzetközi jógyakorlatok, innovatív megoldások megismerése, azok adaptálása a magyarországi gyakorlatba, azaz a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása a helyi igényekre és helyi erőforrásokra építve, ezáltal az adott térség sajátos igényeire választ adva, javítva az adott térség – esetünkben a Közép-Tisza- Zagyva térség és Jász-Nagykun-Szolnok megye társadalmi – gazdasági hátrányaiból fakadó problémáit, példákkal szolgálva a megoldandó társadalmi hiányosságokra a problémák újszerű és hatékony kezelése érdekében.
További cél a nemzetközi kapcsolatépítés mellett a jógyakorlatok elméleti és gyakorlati megismerése, a működőképes ötletek adaptálása vagy a helyi igényekre szabott átdolgozása, hogy a helyi társadalom igényeire reagáljon, és ezek alapján szakmai ajánlás megfogalmazása, széleskörű disszeminációja. Kiegészítő cél a civil szervezetek érdekérvényesítő tevékenységeinek megismerése, ezáltal a nemzetközi szakpolitikai tapasztalatok és jógyakorlatok megismerése.
A projektben az alábbi prioritási területeket jelöltük ki a beavatkozási irányok közül:
1. A kultúra bázisára építve komplex esélyteremtő társadalmi felzárkóztatási modell kidolgozása és mintaprogram közös megvalósítása
2. A család társadalmi szerepét erősítő jógyakorlatok megismerése és cseréje
3. Ifjúsági együttműködések erősítése
4. Civil szervezetek és intézmények hálózati együttműködése a multikulturális sokszínűség megóvása és ápolása érdekében, tapasztalatcserére épülő új lehetőségek feltérképezése
Alapítványunk már számos olyan programot, foglalkozást alkalmaz a kultúra bázisára, esetünkben egy 1.500 darabot számláló néprajzi gyűjteményre és múzeumpedagógiai módszerekre alkalmazva, amelyek hozzájárulnak az ifjúsági korosztály kompetenciafejlesztéséhez, ezáltal a gyerekek továbbtanulási esélyeinek javításához (célcsoportunk a 6 – 22 év közötti ifjúsági korosztály). Németországi partnerszervezeteink a bajor hagyományokra építve dolgoztak ki programokat, amelyeket tanulmányozni szeretnénk a gyakorlatban is, hogy szolgáltatásaink bővítése érdekében adaptálhassunk. Erdélyben az ősi magyar kulturális értékek megbecsülése és a hagyományokhoz való erős ragaszkodás segítette elő a kultúra bázisára épülő szolgáltatások kialakulását. Mindhárom országban hagyománya van például a szövésnek, fonásnak, az ehhez kapcsolódó eszközhasználatnak, a szövés – fonás mesterség továbbélésének és reneszánszának. Az ehhez kapcsolódó szolgáltatások (kultúra bázisára épül) megismertetése az ifjúsági korosztállyal eleinte szabadidős programok, később
a tehetséges, érdeklődő fiatalok számára képzések formájában hozzájárul az ősi mesterség megőrzése mellett a fiatalok – köztük a leghátrányosabb helyzetben élők – boldogulásához, mint a kreatív ipar területén tevékenykedő vállalkozó. Ez mindhárom országban közös, ebből ered projektünk címe is: Fonalak és vonalak, ahol a fonal a fonást, szálképzést, szövést jelenti a vonalak pedig a Dunát, amely összeköti Németországot, Magyarországot és Romániát.
A jógyakorlat csere és ezáltal jelen projekt célja az egyes tevékenységterületeken történő kompetenciafejlesztésen túl az, hogy a fiatalok képesek legyenek a helyi társadalom igényeinek, jelenségeinek megértésére és a kreatív iparterületek együttműködésén alapuló közös feldolgozására. A kreatív ipar hatékony működésének alapvető feltétele a helyi társadalom, jellegzetességeinek tárgyilagos megismerése annak érdekében, hogy a területre jellemző igényekre, sajátosságokra, szükségletekre releváns válaszokat tudjon adni. Mindez a község és a település számára is vitathatatlanul hasznos, a társadalmi elfogadást és az egyén boldogulását segíti és indokolttá teszi a kutatást.
A családmodell tanulmányozása érdekes összehasonlító kutatás, amely jógyakorlatai adoptálhatóak. Németországban a generációk jellemzően távol élnek egymástól, ez hívta életre a pótnagyi programot, illetve szociális, úgynevezett többgenerációs (Mérhgenerációhaus) házak építését, ahol fiatal párok élhetnek azért cserébe, hogy a szintén a házban élő időseket gondozzák. Így oldják meg az időskori ellátás kérdését és a fiatalok lakhelyhez jutását. Ez követendő példa számunkra is, hiszen alapítványunk programjainak nagyrésze eddig is a generációk közötti összetartozást erősítette, a németországi jógyakorlatok viszont új távlatokat nyitnak a generációk közötti „szimbiózisra”. Az erdélyi családmodell ősi struktúra, a generációk és rokonok együttélése, a nagy család társadalmi munkamegosztása szintén követendő példákat tárhat elénk. Az ifjúsági együttműködéseket elsősorban a fent felvázolt két vonalon kívánjuk felépíteni: kulturális értékekre és hagyományokra építve, másrészt új, generációs együttműködések feltérképezése és adaptálása formájában, amely keretében főként az ifjúság szerepét tanulmányozva szeretnénk új ötleteket, szolgáltatásokat megismerni és megismertetni.
A civil és intézményi együttműködést a fenti három célterület segítségével építjük tovább.
Németországban erős a civil társadalom, a civilek hangja, érdekérvényesítési lehetőségeik a politikai – gazdasági döntéshozók felé. Ez Magyarországon még gyerekcipőben jár, a „civilség” tanulása, érdekérvényesítési formáinak tanulmányozása és adaptálása szintén jelen projekt egyik kutatási témája. Mindhárom országban kutatjuk a kulturális sokszínűséget, mint egyedi, piacképes terméket, amelyre építve az etnikai csoportok boldogulását segíthetjük.
Magyarországon főként a roma kultúrával, Németországban a bajor kultúrával, Erdélyben a magyarság, mint országon belüli idegen etnikai csoport hagyományaira épülő szolgáltatások kutatása és a kialakult jógyakorlatok leírása, a működőképes példák adaptálása a cél, amelyekkel innovatív szolgáltatásokat vagyunk létrehozni Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az ország más, fejlesztendő régióiban.
A kutatási módszereink közé tartozik az online adatgyűjtés, a megfigyelés (nagyon fontos kutatási módszer a kiválasztott témáinkhoz), a terepmunka, annak során félig strukturált interjúk alkalmazása, valamint a kérdőíves kutatás. A célcsoportot szakmai megvalósítóink segítségével érjük el, ám annak elérését, hogy megnyíljanak, elméleti és gyakorlati módon tapasztalhassunk dolgokat olyan kulcsszemélyek segítségével biztosítjuk, akik az adott társadalom/terület elismert tagjai. Projektvezetőnk, Molnár Melinda országosan elismert néprajzkutató, muzeológus, segítsége, kapcsolatrendszere segít a célcsoport vezetőivel kapcsolatos kapcsolatfelvételben, hiszen a helyi közösségben ismert személy ajánlása után, gördülékenyebben állnak hozzá a célcsoport tagjai a mindennapi életük, tevékenységük „megmutatásához”, ezáltal valós információkhoz juthatunk.
A projekt célcsoportját képezik a humán szolgáltatásokat nyújtó (főként ifjúsági, kulturális, közösségi programokat nyújtó, illetve családokat támogató) állami és nem állami intézményekben, szervezetekben dolgozó szakemberek, civil szervezetek, önkormányzatok és az egyház munkatársai. A projekt célcsoportját projektünkben szervezetek jelentik Magyarország kevésbé fejlett régióiban, különös tekintettel a Besenyszög 100 km-es közvetlen környezetében elérhető szervezetek, intézmények szakemberire, valamint németországi és romániai szervezetekre vonatkozóan:
- Múzeumok, tájházak munkatársai
- Művelődési házak munkatársai
- Kultúrával, közösségfejlesztéssel, ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek munkatársai, egyesületek tagjai, alapítványok és egyéb szervezetek önkéntesei
- Nemzetiségi szervezetek, az adott térségben valamilyen módon sajátos kultúrát közvetítő szervezetek
- Családok szerepének erősítésével, családsegítéssel foglalkozó szervezetek kollégai és szakemberek
- Az egyházak munkatársai
- Egyéb civil szervezetek tagjai, kollégái, önkéntes munkatársai
A legszélesebb értelemben vett célcsoport tagjainak száma Besenyszög 100 km-es körzetét tekintve körülbelül 1.000 fő, a nemzetközi együttműködésben megvalósuló összehasonlító kutatást tekintve, tehát a földrajzi környezetet kiterjesztve, kb. 3.000 fő. Közülük 100-100 fős célcsoport kerül bevonásra a projektbe Magyarországon kívül a szakmai együttműködésbe bevont uniós országokból (Németországból/Romániából) olyan módon, hogy a kutatás költségét kizárólag az EFOP régiókban megvalósuló kutatásokhoz számolunk el, a nemzetközi kutatások adatait pedig a partner fogja szolgáltatni.
A célcsoport elérését első körben a projekt személyes bemutatásával érjük el, amelyet a település környezetében működő szervezetek esetében személyes tájékoztatás során valósítunk meg. A megkeresést szakmai megvalósító kollégáink, külföldön pedig a partnerszervezetek végzik. További célszervezeteket jól működő intézményi kapcsolatainkra építve, telefonon, emailben tájékoztatjuk és vonjuk be. A kapcsolattartás a projekt során folyamatos, ennek elősegítésére projekt aloldalt működtetünk, hogy mindenki számára naprakész információval szolgálhassunk.