ÜDVÖZÖLJÜK HONLAPUNKON!

 

Az EFOP 5.2.2-17-2017-00012 azonosító számú, „Fonalak és vonalak” című projektünk a az Európai Unió Transznacionális együttműködések című pályázati felhívás keretein belül, ESZA forrásból valósul meg.

Kedvezményezett neve: Besenyszögért Alapítvány
A projekt támogatásának mértéke forintban: 43.081.555.-Ft
A projekt támogatásának mértéke százalékban: 100%

A projekt időtartama: 2018.02.01 – 2020.08.29.

 

A projekt fő célja a nemzetközi kapcsolatok elmélyítése, német és erdélyi partnerszervezeteink segítségével. Ezek eredményeképp külföldi jó gyakorlatok hazai adaptálásával elősegíthetjük a társadalmi különbségek kiegyenlítését, az ifjúság, valamint a civil szervezetek érdekérvényesítő szerepének növelését, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását, illetve a család társadalmi szerepének erősítését. Kihangsúlyozhatjuk az ősi mesterségek, hagyományok fontosságát.

A projekt keretében olyan elemeket szeretnénk feltárni, amelyek gyökere a helyi sajátosságokban, az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik. Melyek hosszabb távon képesek a kézzelfogható vagy szellemi termékek létrehozásán keresztül munkahelyeket teremteni. Így segítve a hátrányos helyzetű fiatalok elhelyezkedését is.

 

Fonalak és vonalak

A Fonalak és vonalak projekt célja a nemzetközi jógyakorlatok, innovatív megoldások megismerése, azok adaptálása a magyarországi gyakorlatba, azaz a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználása a helyi igényekre és helyi erőforrásokra építve, ezáltal az adott térség sajátos igényeire választ adva, javítva az adott térség – esetünkben a Közép-Tisza- Zagyva térség és Jász-Nagykun-Szolnok megye társadalmi – gazdasági hátrányaiból fakadó problémáit, példákkal szolgálva a megoldandó társadalmi hiányosságokra a problémák újszerű és hatékony kezelése érdekében.

További cél a nemzetközi kapcsolatépítés mellett a jógyakorlatok elméleti és gyakorlati megismerése, a működőképes ötletek adaptálása vagy a helyi igényekre szabott átdolgozása, hogy a helyi társadalom igényeire reagáljon, és ezek alapján szakmai ajánlás megfogalmazása, széleskörű disszeminációja. Kiegészítő cél a civil szervezetek érdekérvényesítő tevékenységeinek megismerése, ezáltal a nemzetközi szakpolitikai tapasztalatok és jógyakorlatok megismerése.

A projektben az alábbi prioritási területeket jelöltük ki a beavatkozási irányok közül:

1. A kultúra bázisára építve komplex esélyteremtő társadalmi felzárkóztatási modell kidolgozása és mintaprogram közös megvalósítása
2. A család társadalmi szerepét erősítő jógyakorlatok megismerése és cseréje
3. Ifjúsági együttműködések erősítése
4. Civil szervezetek és intézmények hálózati együttműködése a multikulturális sokszínűség megóvása és ápolása érdekében, tapasztalatcserére épülő új lehetőségek feltérképezése

Alapítványunk már számos olyan programot, foglalkozást alkalmaz a kultúra bázisára, esetünkben egy 1.500 darabot számláló néprajzi gyűjteményre és múzeumpedagógiai módszerekre alkalmazva, amelyek hozzájárulnak az ifjúsági korosztály kompetenciafejlesztéséhez, ezáltal a gyerekek továbbtanulási esélyeinek javításához (célcsoportunk a 6 – 22 év közötti ifjúsági korosztály). Németországi partnerszervezeteink a bajor hagyományokra építve dolgoztak ki programokat, amelyeket tanulmányozni szeretnénk a gyakorlatban is, hogy szolgáltatásaink bővítése érdekében adaptálhassunk. Erdélyben az ősi magyar kulturális értékek megbecsülése és a hagyományokhoz való erős ragaszkodás segítette elő a kultúra bázisára épülő szolgáltatások kialakulását. Mindhárom országban hagyománya van például a szövésnek, fonásnak, az ehhez kapcsolódó eszközhasználatnak, a szövés – fonás mesterség továbbélésének és reneszánszának. Az ehhez kapcsolódó szolgáltatások (kultúra bázisára épül) megismertetése az ifjúsági korosztállyal eleinte szabadidős programok, később
a tehetséges, érdeklődő fiatalok számára képzések formájában hozzájárul az ősi mesterség megőrzése mellett a fiatalok – köztük a leghátrányosabb helyzetben élők – boldogulásához, mint a kreatív ipar területén tevékenykedő vállalkozó. Ez mindhárom országban közös, ebből ered projektünk címe is: Fonalak és vonalak, ahol a fonal a fonást, szálképzést, szövést jelenti a vonalak pedig a Dunát, amely összeköti Németországot, Magyarországot és Romániát.

A jógyakorlat csere és ezáltal jelen projekt célja az egyes tevékenységterületeken történő kompetenciafejlesztésen túl az, hogy a fiatalok képesek legyenek a helyi társadalom igényeinek, jelenségeinek megértésére és a kreatív iparterületek együttműködésén alapuló közös feldolgozására. A kreatív ipar hatékony működésének alapvető feltétele a helyi társadalom, jellegzetességeinek tárgyilagos megismerése annak érdekében, hogy a területre jellemző igényekre, sajátosságokra, szükségletekre releváns válaszokat tudjon adni. Mindez a község és a település számára is vitathatatlanul hasznos, a társadalmi elfogadást és az egyén boldogulását segíti és indokolttá teszi a kutatást.

A családmodell tanulmányozása érdekes összehasonlító kutatás, amely jógyakorlatai adoptálhatóak. Németországban a generációk jellemzően távol élnek egymástól, ez hívta életre a pótnagyi programot, illetve szociális, úgynevezett többgenerációs (Mérhgenerációhaus) házak építését, ahol fiatal párok élhetnek azért cserébe, hogy a szintén a házban élő időseket gondozzák. Így oldják meg az időskori ellátás kérdését és a fiatalok lakhelyhez jutását. Ez követendő példa számunkra is, hiszen alapítványunk programjainak nagyrésze eddig is a generációk közötti összetartozást erősítette, a németországi jógyakorlatok viszont új távlatokat nyitnak a generációk közötti „szimbiózisra”. Az erdélyi családmodell ősi struktúra, a generációk és rokonok együttélése, a nagy család társadalmi munkamegosztása szintén követendő példákat tárhat elénk. Az ifjúsági együttműködéseket elsősorban a fent felvázolt két vonalon kívánjuk felépíteni: kulturális értékekre és hagyományokra építve, másrészt új, generációs együttműködések feltérképezése és adaptálása formájában, amely keretében főként az ifjúság szerepét tanulmányozva szeretnénk új ötleteket, szolgáltatásokat megismerni és megismertetni.

A civil és intézményi együttműködést a fenti három célterület segítségével építjük tovább.

Németországban erős a civil társadalom, a civilek hangja, érdekérvényesítési lehetőségeik a politikai – gazdasági döntéshozók felé. Ez Magyarországon még gyerekcipőben jár, a „civilség” tanulása, érdekérvényesítési formáinak tanulmányozása és adaptálása szintén jelen projekt egyik kutatási témája. Mindhárom országban kutatjuk a kulturális sokszínűséget, mint egyedi, piacképes terméket, amelyre építve az etnikai csoportok boldogulását segíthetjük.
Magyarországon főként a roma kultúrával, Németországban a bajor kultúrával, Erdélyben a magyarság, mint országon belüli idegen etnikai csoport hagyományaira épülő szolgáltatások kutatása és a kialakult jógyakorlatok leírása, a működőképes példák adaptálása a cél, amelyekkel innovatív szolgáltatásokat vagyunk létrehozni Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az ország más, fejlesztendő régióiban.

A kutatási módszereink közé tartozik az online adatgyűjtés, a megfigyelés (nagyon fontos kutatási módszer a kiválasztott témáinkhoz), a terepmunka, annak során félig strukturált interjúk alkalmazása, valamint a kérdőíves kutatás. A célcsoportot szakmai megvalósítóink segítségével érjük el, ám annak elérését, hogy megnyíljanak, elméleti és gyakorlati módon tapasztalhassunk dolgokat olyan kulcsszemélyek segítségével biztosítjuk, akik az adott társadalom/terület elismert tagjai. Projektvezetőnk, Molnár Melinda országosan elismert néprajzkutató, muzeológus, segítsége, kapcsolatrendszere segít a célcsoport vezetőivel kapcsolatos kapcsolatfelvételben, hiszen a helyi közösségben ismert személy ajánlása után, gördülékenyebben állnak hozzá a célcsoport tagjai a mindennapi életük, tevékenységük „megmutatásához”, ezáltal valós információkhoz juthatunk.

A projekt célcsoportját képezik a humán szolgáltatásokat nyújtó (főként ifjúsági, kulturális, közösségi programokat nyújtó, illetve családokat támogató) állami és nem állami intézményekben, szervezetekben  dolgozó szakemberek, civil szervezetek, önkormányzatok és az egyház munkatársai.  A projekt célcsoportját projektünkben szervezetek jelentik Magyarország kevésbé fejlett régióiban, különös tekintettel a Besenyszög 100 km-es közvetlen környezetében elérhető szervezetek, intézmények szakemberire, valamint németországi és romániai szervezetekre vonatkozóan:

1. Múzeumok, tájházak munkatársai
2. Művelődési házak munkatársai
3. Kultúrával, közösségfejlesztéssel, ifjúsággal foglalkozó civil szervezetek munkatársai, egyesületek tagjai, alapítványok és egyéb szervezetek önkéntesei
4. Nemzetiségi szervezetek, az adott térségben valamilyen módon sajátos kultúrát közvetítő szervezetek
5. Családok szerepének erősítésével, családsegítéssel foglalkozó szervezetek kollégai és szakemberek
6. Az egyházak munkatársai
7. Egyéb civil szervezetek tagjai, kollégái, önkéntes munkatársai

A legszélesebb értelemben vett célcsoport tagjainak száma Besenyszög 100 km-es körzetét tekintve körülbelül 1.000 fő, a nemzetközi együttműködésben megvalósuló összehasonlító kutatást tekintve, tehát a földrajzi környezetet kiterjesztve, kb. 3.000 fő. Közülük 100-100 fős célcsoport kerül bevonásra a projektbe Magyarországon kívül a szakmai együttműködésbe bevont uniós országokból (Németországból/Romániából) olyan módon, hogy a kutatás költségét kizárólag az EFOP régiókban megvalósuló kutatásokhoz számolunk el, a nemzetközi kutatások adatait pedig a partner fogja szolgáltatni.

A célcsoport elérését első körben a projekt személyes bemutatásával érjük el, amelyet a település környezetében működő szervezetek esetében személyes tájékoztatás során valósítunk meg. A megkeresést szakmai megvalósító kollégáink, külföldön pedig a partnerszervezetek végzik. További célszervezeteket jól működő intézményi kapcsolatainkra építve, telefonon, emailben tájékoztatjuk és vonjuk be. A kapcsolattartás a projekt során folyamatos, ennek elősegítésére projekt aloldalt működtetünk, hogy mindenki számára naprakész információval szolgálhassunk.